PPT:
http://slideplayer.hu/slide/1896369/
Magyar tudósok, akik meghatározó szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében:
- Neumann János Neumann elvek megalkotója (1945. június), matematikus és vegyészmérnök, a hidrogénbomba kifejlesztésében is közreműködő, 1933-ban az USA-ba távozott (Princeton)
- Kemény János (1926-1992) Neumann tanítványa Princetonban. Bevezette az első időmegosztású számítógépes rendszert (ezért IBM Robinson díj 1991) Basic programnyelv kidolgozása (Tom Kurtz-al 1964), az elektromos levelezés (e-mail) úttörője. Az 1970-es 1980-as évek egyik legismertebb magyar tudósa Amerikában. Matematikus a Darmouth College-ban. Az időosztásos számítógép gondolata vezetett odáig, hogy kidolgozzanak Thomas Eugene Kurtz-cal egy olyan interaktív nyelvet, amelynél a gép azonnal reagál a kapott utasításokra. Ez a nyelv kapta a BASIC programnyelv nevet. Munkásságának másik fontos eredménye az első kereskedelmileg sikeres időosztásos rendszer, a DTSS. A DTSS (Dartmouth Time-Sharing System) az első kereskedelmileg sikeres időosztásos rendszer, amelyben először jelenik meg a BASIC programnyelv. Az 1965. évi változat már 1 MIPS (művelet/másodperc) sebesség mellett egyidőben 200 felhasználót szolgált ki.
- Kalmár László Kutatási területe: matematikai analízis és matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén. Magyarországon ő volt a számítógép tudomány meghonosítója, a gépi számítástechnika egyetemi oktatásának, a programozó matematikusok képzésének megszervezője.
- Gábor Dénes„a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért” 1971 Nobel díj, Hologram, a színes, lapos tévéképcső, és a termionikus generátor feltalálója
- Nemes Tihamér 1935-ben feltalált egy betűolvasó és egy beszédíró gépet. Egyike volt azoknak a mérnököknek (ő postamérnök), akik a magyar televíziózást megteremtették. A kibernetika egyik hazai úttörőjének, rendszerezőjének tartják. A neuron hálózatok kutatója volt, emberivé kívánta tenni a mechanikus szerkezeteket. Sakkozó- és sakkfeladványokat megoldó gépei is elsősorban az emberi gondolkodás modellezésére szolgáltak, míg számtalan televíziós szabadalma az emberi szem funkcióit szimulálták. Az emberi cselekvés és gondolkodás megismerését mérnöki módszerekkel, szerkezeti elemekkel, áramkörökkel közelítette meg Az emberi test alapos megfigyelése során alakította ki a beszédíró és a lépkedő gépét, ami egyfajta idegműködési modell.
- Kozma László A távbeszélő hálózat háború utáni rekonstrukciójában vezető szerepet játszott, és ezt a tevékenységét 1948-ban a Kossuth-díj I. fokozatával ismerték el. 1949-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a villamosmérnöki kar egyik alapítója lett, majd dékán. 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESZ-1-et, amely 1958-ban állt üzembe.
- Gróf András (Andrew Steven Grove) (1936-) vegyészmérnök 1956 után emigrált az Egyesült Államokba. Az Intel Corporation, a világ legnagyobb félvezető gyártó vállalatának egyik alapító tagja (1968), amelynek vezérigazgatója (1997-1998) és igazgatótanácsának elnöke (1997-2005) volt. Jelenleg pedig a cég tanácsadója.
- Simonyi Károly (Charles Simonyi) (1948-) matematikus és informatikus a Microsoft alkalmazás-fejlesztő csoportvezetője (1981-től), ahol a Word, az Excel és a Multiplan programok kifejlesztésének irányítása fűződik hozzá. A Microsofttól 2002-ben válik meg és megalapítja az Intentional Software-t.
Neumann János élete:
Neumann János a világhírű tudós korszakalkotó felfedezéseket tett a matematika, fizika, közgazdaság, a technika területén. Munkássága kezdetén matematikai logikával és halmazelmélettel foglalkozott. A kvantummechanika, a sztatikus fizika vezéregyénisége. Kifejlesztette a játékelméletet. Fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek feltalálásában.
Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten. Már gyermekkorában kitűnt tehetségével. A szülők, de különösen az apa igen nagy figyelmet fordított fia neveltetésére. Édesapja, Neumann Miksa Széll Kálmán miniszterelnök gazdasági tanácsadója volt. A rokonok az apát még fiánál is okosabbnak tartották. Több nyelvet beszélt. Kedvenc esti szórakozása volt a 6 éves fiával görögül társalogni.
Gimnáziumi tanulmányait 1908 és 1916 között a Fasori Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban végezte, ahol olyan kiváló tanárok tanították, mint Rátz László, Renner János, Mikola Sándor. Ennek az iskolának volt diákja Wigner Jenő is, akivel itt kötött egy életre szóló barátságot. Matematika iránti érdeklődésére, tehetségére a legendás matematikatanár, Rátz László figyelt fel. Rátz László tanár úr Kürschák József professzor segítségét kérte, aki aztán Neumann János matematikussá nevelését Szegő Gáborra bízta. így matematikai alkotó munkássága már középiskolás korában megkezdődött. Meglepő azonban, hogy érettségi bizonyítványában a sok jeles között egyetlen „jó” érdemjegyet találunk, éppen matematikából.
Egyetemi tanulmányait Berlinben vegyészmérnöki szakon kezdte el, és Zürichben folytatta, Mérnöki oklevelét is Zürichben szerezte meg 1925-ben. A 17 éves ifjú párhuzamosan a budapesti Tudományegyetemen is tanult, és 1926-ban Budapesten matematikából doktorált Disszertációját Fejér Lipótnál védte meg summa cum laude minősítéssel. Doktori értekezésének témája: „A halmazelmélet axiomatizálása”. Tanulmányait azért folytatta egyszerre a mérnöki és a tudományos pályán, hogy apja kérése, de saját vágya is teljesüljön.
1926-ban Göttingenben Dávid Hilbertnél találjuk, ahol ebben az időben a fizikai intézetben korszakalkotó felfedezések történtek. Max Bőm tanszékén gyakori látogatók voltak: N. Bohr, W. Heisenberg, E. Fermi, W. Pauli, E. Schrödinger, Wigner Jenő, Teller Ede és mások. Ekkor született a kvantummechanika. A kvantummechanikának még sok tisztázatlan kérdése volt az E. Schrödinger és W. Heisenberg által kidolgozott elméletben. Az idős Dávid Hilbert tanársegédjét, Neumann Jánost kérte fel annak tisztázására, hogy mi a két kvantummechanikában a közös. Neumann János kimutatta, hogy W. Heisenberg számoszlopai és E. Schrödinger hullámfüggvényei ekvivalensek, a Hilbert-tér végtelen dimenziós vektorait jellemzik, azaz bebizonyította a mátrix és hullámmechanika ekvivalenciáját.
1927-től a berlini és 1929-től a hamburgi egyetem magántanára volt. Az 1927-1931-es években kidolgozta a kvantumelmélet matematikai alapjait. 1932-ben jelent meg fő műve: „A kvantummechanika alapjai”.
1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princetonba. Amikor Németországban a politikai helyzet elviselhetetlenné vált, elfogadta a princetoni meghívást, hogy kvantummechanikát tanítson. Elutazása előtt Budapesten feleségül vette Köves Mariettát. 1930-ban a princetoni Egyetem vendégtanára, 1931-től tanára, majd professzora lett. Barátja, Wigner Jenő is 1930- bán vállalt el vendégtanári állást Princetonban. A harmincas években Neumann János még gyakran hazalátogatott Magyarországra j (1933, 1934, 1937, 1938). Aktív levelezést folytatott magyarországi barátaival. Qrtvay Rudolffal folytatott levelezésében követhetjük nyomon az agyról modellezendő számítógép gondolatát. Többszöri is tartott előadást az Ortvay-kollokviumokon (témái: Dirac-egyenletj és elektronspin; A Dirac-féle fényelmélet; stb.).
A játékelmélet is elsősorban Neumann Jánosnak köszönheti létrejöttét, és a gazdasági jelentőségében azóta általánosan elismert operációkutatás is. Az elektronikus számítógépek alapvető gondolatai:
a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás- rendszer stb. tőle származnak. A háború végére készült el az első elektronikus számítógép, melynek leírását 1945-ben adta meg. 1945- 1953 között a princetoni számítóközpont igazgatója volt.
Első feleségétől, Köves Mariettától elvált, amikor elvált Dán Klárit vette feleségül, akit meg is tanított programozni, és az úttörők közt nagyon híres számítógép-programozó vált belőle. Később, Neumann János halála után, Dán Klári Karl Eckharthoz ment feleségül.
Neumann János már az 1950-es évek eleién rámutatott a széndioxid-kibocsátás miatt fellépő üvegház-hatás fenyegető jelenségére. Olyan számítógépről álmodott, amely önmagát képes tökéletesíteni. „A számítógép és az agy” című könyvét halálos ágyán írta.
Jelentős szerepe volt az atomenergia felszabadítására vonatkozó elméleti feladatok megoldásában. Részt vett a Manhattan-terv megvalósításában. Rámutatott, hogy az atombombában két plutóniumfélgömb egyesítése nem jöhet számításba. Az implóziót kémiai robbanással kell végrehajtani, lencserendszer segítségével. Ezt a rendszert alkalmazzák ma is az atombombában. Los Alamosban az egyik feladata volt annak megállapítása, hogy milyen magasságban kell a levegőben az atombombát felrobbantani, hogy annak maximális robbanóhatása érvényesüljön.
Neumann János békés időben egy olyan kort képzelt el, amelyben a hasadási és fúziós energia használata mindennapos, miként a vízé, és az atomerőművek sugárzásának egészségügyi hatása elenyésző lesz még az autóbalesetek áldozatainak számához képest is.
1949-ben Truman elnök Teller Ede javaslatára utasítást adott a hidrogénbomba kifejlesztésére. Mivel a nagyon magas hőmérsékleten meginduló nukleáris fúzió még ismeretlen jelenség volt, és több kiváló fizikus ellenezte a hidrogénbomba kifejlesztését, Neumann Jánost kérték meg, hogy segítsen számításaival nyomon követni az atombomba robbanása által kiváltott, a fúzió beindítására hivatott lökéshullámot.
1953-ban Eisenhower elnöknek Neumann János lett a legfőbb elnöki tudományos tanácsadója, és a Neumann János vezette bizottság szorgalmazta az Amerikát interkontinentális rakéták kifejlesztését. Erre azért volt szükség, mert a szovjetek is létrehozták az Andrej Szaharov által megtervezett hidrogénbombát, és a szovjetek intenzív rakétafejlesztésbe kezdtek.
Többek között itt szeretnénk elmondani, hogy Szilárd Leó Roosevelt elnöknek adott tanácsokat az atomenergia kifejlesztésére, de levelet írt Sztálinnak, találkozott a pápával, Hruscsovval és Nehruval is; Kármán Tódor volt Kennedy elnök tanácsadója a szuperszonikus repülés
és a rakétatechnika fejlesztésének területén, találkozott Gandhival és Sztálinnal; Wigner Jenő Johnson elnöknek adott tanácsokat a polgári védelem kifejlesztéséhez; Neumann János Eisenhower elnöknek volt stratégiai tanácsadója a nukleáris fegyverkezési versenyben, míg leánya Neumann Marina Nixon elnöknek volt gazdasági tanácsadója. Carter elnök Kemény Jánost kérte föl a harrisburgi atomerőműbaleset hátterének kivizsgálására. Teller Ede Reagen elnököt beszélte rá a rakétaelhárítási program elindítására. Büszkék lehetünk!
A magyar tehetségeket jellemezve Isaac Asimov ezt írja: – Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.
Neumann Jánost 1954-ben az Amerikai Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának tagjává nevezték ki, és haláláig dolgozott e minőségben. Az 1951-1953-as években az Amerikai Matematikai Bizottság elnöke volt. Számos tudományos testületnek, köztük az USA, Olaszország, Hollandia akadémiáinak tagja, nagy hírű egyetemek (Princeton, Harward, Columbia stb.) díszdoktora volt. 1956-ban elnyerte az USA Atomenergia Bizottságának Enrico Fermi-díját, és 1956-ban Eisenhower elnök kezéből vette át a Szabadság-érmet. Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat 1938-ban választotta tiszteleti tagjává.
1955. augusztus 11-én kulcscsontjánál rákos elváltozást fedeztek fel, amely hasnyálmirigyrákból származó áttétel volt. Kórházi ágya szélén miniszterek és tábornokok ültek, kérvén stratégiai tanácsait. Ágya mellett állandóan egy ezredes őrködött, hogyha lázálmában katonai titkokról beszélne, azt az arra nem jogosultak ne tudhassák meg. Nem sokra mentek vele, mert Neumann János álmában csak magyarul beszélt. 1957. február 8-án halt meg Washingtonban.
A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység. A számítógépek az elmúlt évtizedekben páratlan fejlődésen mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott.
Neumann elvek:
1. A számítógép legyen soros működésű:
- A gép az egyes utasításokat egymás után, egyenként hajtja végre
2. A számítógép a kettes számrendszert használja, és legyen teljesen elektronikus:
- A kettes számrendszert és a rajta értelmezett aritmetikai ill. logikai műveleteket könnyű megvalósítani kétállapotú áramkörökkel
(pl.: 1- magasabb feszültség, 0 – alacsonyabb feszültség)
3. A számítógépnek legyen belső memóriája:
- A számítógép gyors működése miatt nincs lehetőég arra, hogy minden egyes lépés után a kezelő beavatkozzon a számítás menetébe. A belső memóriában tárolhatók az adatok és az egyes számítások részeredményei, így a gép bizonyos műveleteket automatikusan el tud végezni.
4. A tárolt program elve:
- A programot alkotó utasítások kifejezhetők számokkal, azaz adatként kezelhetők. Ezek a belső memóriában tárolhatók, mint bármelyik más adat. Ezáltal a számítógép önállóan képes működni, hiszen az adatokat és az utasításokat egyaránt a memóriából veszi elő.
5. A számítógép legyen univerzális:
- A számítógép különféle feladatainak elvégzéséhez nem kell speciális berendezéseket készíteni.
Ugyanis, Alan Turing angol matematikus bebizonyította, hogy az olyan gép, amely el tud végezni néhány alapvető műveletet, akkor az elvileg bármilyen számítás elvégzésére is alkalmas.
HF:
- Készíts PPT bemutatót a fenti magyarokról, és tevékenységükről!
- Készíts PPT bemutatót Neumann János életéről és a Neumann-elvekről!
- Jegyzeteld ki a füzetbe a magyarok életét és munkásságát, és Neumann János életét!
Források:
www.nemessuli.hu/informatika/dokument/magyarok_sztech.pptx
http://www.kmsuli.sulinet.hu/virtual/virtual1_elemei/infotori_neumann_magyartudosok.htm
http://informatikatortenet.network.hu/blog/informatika_tortenet_klub_hirei/az-informatika-tortenet-nagy-magyar-alakjai-cegei
http://morainfo.hupont.hu/5/neumann-elvek
Szabó Árpád: Magyar Természettudósok Fizikusok
You must be logged in to post a comment.