Feladatok:
- Nyisd meg a Wordben az előző előtti órán begépelt, és elmentett karakterformázás.doc szöveget!
- Formázd meg az előzőleg megnyitott szöveget a lentebbi minta szerint! Majd mentsd el megformázott3.doc néven!
Bekezdésformázásnál tudni kell azt, hogy ha egy sor végére érünk gépelés közben, akkor ha a bevitt szó már nem fér el az adott sor végén, a program automatikusan új sort kezd, és oda átteszi az adott teljes szót. Ezt hívjuk automatikus tördelésnek.
A gépíróknak maguknak kellett figyelniük arra, hogy ne fussanak le gépeléskor a papírról. Ezt a terhet a szövegszerkesztő programok leveszik a vál- lunkról. A szöveg begépelésekor a szövegszerkesztő program addig gyűjtögeti a sorba a szavakat, amíg beleférnek. Ha a bevitt szó már nem fér el az adott sor végén, a program automatikusan új sort kezd, és oda átteszi az adott teljes szót. Ezt hívjuk automatikus sortörésnek. Ezzel általában rendben is van minden, de néha az átvitt szó igencsak hosszú, így az előző sor „kitöltöttsége” meglehetősen foghíjassá válik, ezt lehet utólag szépíteni szóelválasztással (kézzel vagy a jobb programoknál automatikusan).
A sorba nem írható több betű, mint amennyi fizikailag belefér — ezt a sor hossza és a használt betű típusa és mérete meghatározza —, de kevesebb igen. Ha sor közepén járunk, és mégis új sort vagy új bekezdést szeretnénk kezdeni, akkor magunknak kell gondoskodnunk az új sorba lépésről. A szövegszerkesztőnél csupán be kell gépelnünk egy speciális „láthatatlan” jelet, ami a következő szót új sorba vezényli, ezt a jelet soremelés- vagy sortörésjelnek, néha sorvégjelnek vagy bekezdésvégjélnék nevezzük. Ez a jel általában az «ENTER» billentyű leütésével kerül szövegünkbe, és a szóközhöz hasonlóan nem hagy nyomot a papíron, rejtve marad, mindössze a szöveg következő betűjének helyét változtatja meg.
A folyamatos szöveg sorainak hossza általában egyforma, de vannak olyan sorok, melyek a normálistól eltérő méretűek. A legjellemzőbb ilyen eset a bekezdés első sora, melyet gyakorta beljebb kezdenek. Esetleg a szövegbe illesztett „szövegidegen” rész (pl. idézet) elkülönítésére nyújthat módot a sor elejének és végének megkurtítása.
Ha a szövegünkben általánosan használt sorhossztól valamilyen ok miatt eltérünk, behúzásnak nevezzük.
A behúzást a helye (a sor elejét, a sor végét, esetleg mindkettőt beljebb kell igazítani), a hatóköre (a bekezdések első sorára, a többi sorára vagy minden sorára érvényes) és a mértéke (hány cm, inch, esetleg pont) jellemzi. Amikor a bekezdés első sora a margónál marad, a többi sor pedig beljebb kezdődik, ennek neve: függő behúzás. (Ezt főként a felsorolásoknál és a számozott bekezdéseknél alkalmazzuk.)
A behúzás tehát lehet baloldali, jobboldali, elsősoros és függő behúzás. A különböző behúzástípusok kombinálhatok is egymással.
Fontos tudnunk, hogy a szöveg soron belüli elrendezésének szövegszerkesztőbeli elnevezései eltérnek a nyomdai elnevezésektől. A sorokra és bekezdésekre vonatkozó, imént említett ismeretek csak a számítógépes szövegszerkesztésnél használhatók. Az eltérés abból adódik, hogy a nyomdai termékek más technológiával készülnek és igényesebb kivitelűek, mint a szövegszerkesztővel készült írások.
A bekezdés sorai a megadott hosszon belül négy különböző módon rendeződhetnek, amint azt a következő két oldal mutatja.
Igazítások:
Az írógéppel írt soroknak az első betűi kerülnek egymás alá, utolsó betűi pedig nem feltétlenül. Ezt az elhelyezkedést balra igazítottnak vagy balra zártnak nevezzük. Ez az ábra a balra igazított szövegre mutat példát. Jól megfigyelhető, hogy a jobb oldali sorszélek nem egymás alatt, hanem kijjebb-beljebb helyezkednek el, ellenben a sorok szavai közötti szóközök egyforma szélességűek.
Ez az ábra az előző elrendezés ellenkezőjére mutat példát. Itt a sorok kezdete kuszáit, végük azonban szabályos rendben sorakozik egymás alatt. Ebben a bekezdésben is egyenlők a szóközök. Az ilyen szöveg jobbra igazított, más szóval jobbra zárt, mint például az e könyvben később szereplő mintaoldal láblécének oldalszáma, vagy egy esküvői meghívó külső oldalán lévő idézet. Ezt az elrendezést meglehetősen ritkán, csak néhány speciális célra használjuk, mert a sorkezdetek „összevisszasága” miatt fárasztó olvasni.
Ez az ábra a középre igazítást példázza. Itt a sorok közepe van pontosan egymás alatt. A szöveg folthatása szimmetrikus az oldal függőleges közép- tengelyére, a sorvégek határvonala a sorkezdetek határvonalának tükörképe. A szóközök itt is egyenlők. Ez az elrendezés is ritkán fordul elő. Folyamatos szövegben leginkább a címsor kiemelésére alkalmazható.
A folyamatos szöveg esetén a legszebb, ha a soroknak mind a bal mind a jobb széle egymás alatt van, épp úgy ahogy a könyvekben. Ezt a sorelhelyezkedést sorkizártnak vagy teljes igazításnak nevezzük. Ennek az igazán szemet gyönyörködtető kinézetnek persze ára van. A sor szavai közti szóközök méretét növeli meg soronként különböző mértékben szövegszerkesztő programunk. Némely sorban ez zavaróan nagy is lehet. Ezen segíthet a szóelválasztás, ami történhet kézzel vagy az automatikus elválasztó program használatával. Kár, hogy ezt a lehetőséget nem minden szövegszerkesztő tartalmazza!
Az egymás utáni szövegsorok távolsága is nagyban hozzájárul az összkép minőségéhez. Az egyszerűbb szöveg- szerkesztő programok az adott betűmérethez tartozó normál sorközön kívül csak ennek másfélszeres vagy kétszeres értékére tudják széthúzni egymástól a sorokat, míg „tudósabb” társaiknál akár pontonként is állítható a sorok távolsága. Ezek azt is lehetővé teszik, hogy a bekezdések előtti és utáni közt is meghatározzuk.
A szövegsorok folthatását nagyban befolyásolja a sorközök mérete. Az egyszeres sorköz tömöttebb hatást, szöveg- szerűbb érzetet kelt, a széthúzott sorok vonalassá, sávszerűvé alakítják a folthatást.
A szövegsorban a betűk szép rendben egymás mellett sorakoznak a papíron, de van néhány kivétel, ami egyes jelek függőleges eltolását igényli. Egyaránt előfordulhat elmozdulás felfelé vagy lefelé, gondoljunk csak a kémiai képletekre vagy a fizikai mértékegységekre (H2S04, km2). Ezt indexelésnek vagy indexbe írásnak nevezzük, a felfelé elmozdított karaktereket felső indexnek (superscriptnek), a lefelé elmozdítottakat alsó indexnek (subscriptnek) hívjuk.
I. Bekezdésformázások:
A fenti ábrán a leggyakrabban használt bekezdésformázási lehetőségeket láthatjuk. Fentről lefelé minden bekezdés más és más formázást tartalmaz, ezek:
- Karakterformázás az első 3 bekezdés, majd
- Igazítás: a begépelt sorok hossza és a két margó közti távolság nem egyezik meg (ha egy szó teljes egészében nem fér a sorba, akkor az a következőbe kerül). így a sorok végén üres helyek keletkeznek. Ezeket helyezhetjük el igazítások segítségével. Balra zárásnál a sor végén, jobbra zárásnál a sor elején, középre zárásnál a tükörtengelyhez igazodva mindkét oldalon egyenlő mértékben, míg sorkizártnál a szavak közötti szóközökön oszlik el. Az igazításokat a formázó soron található ikonokkal célszerű végrehajtani.
- Térköz: a bekezdések közötti távolságot állítja. A léptető az értéket 6 pt- tal növeli, vagy csökkenti.
- Sorköz: a Word a betűmérethez igazítja. A sortávolság valamennyivel nagyobb, mint a sorban levő legnagyobb betű. Ezt nevezzük Szimpla sorköznek. Ehhez viszonyítva változtathatjuk 1,5 sorra, vagy Duplára.
- Behúzás: a szöveg széle és a margó közötti távolságot jelenti. A Balról a bal, a Jobbról a jobb oldali margótól való távolságot jelenti. Ha mindkettő 0, akkor a szöveg margótól margóig tart. A beállítást megtehetjük a léptetővel (0,1 cm-rel nő, vagy csökken), vagy felülírhatjuk az értéket. A behúzás Típusa vonatkozhat csak az első sorra (Első sor), vagy a második sortól a többire (Függő). Az első sor behúzása esetén különválasztjuk azt a többitől. Hagyományosan ezt használjuk a bekezdéseknél. A Függő választásánál az első sor a bal behúzással egyezik meg, míg a többi a megadott értékkel beljebb kezdődik.
Ezeket a beállításokat többféleképpen is megadhatod:
- Vagy a Kezdőlap fül Bekezdés csoportjához tartozó gombok segítségével:
- Vagy a Bekezdés szó mellett jobbra található ikonra kattintva előhozhatod a Bekezdés panelt:
- Vagy kijelölés után közvetlenül megjelenik egy lebegőpanel, és arra állva, az ott lévő eszközökre kattintva.
- Vagy billentyűkombinációkkal. Például ha kijelölted a szöveget akkor a:
– Ctrl + L balra igazítja a sorokat (Left)
– Ctrl + R jobbra igazítja a sororkat (Right)
– Ctrl + E középre igazítja a sorokat
– Ctrl + J sorkizárttá teszi a sorokat
stb.
Forrás:
Tóth Tamás: A szövegszerkesztés alapjai
Rozgonyi-Borus Ferenc; Dr. Kokas Károly. Informatika Számítástechnika, könyvtárhasználat 7
You must be logged in to post a comment.