Mi a Microsoft amerikai cég szövegszerkesztő programjával fogunk megismerkedni, ennek a neve: Microsoft Word. A word egy angol szó, és jelentése: szó.
A Word program első verziója 1983-ban jelent meg. Azóta több vetélytársa is feltűnt, majd eltűnt. Ez a verseny igazából jót tett a programnak, számos olyan szolgáltatással bővítették, amely kényelmesebben használhatóvá és hatékonyabban alkalmazhatóvá tette.
A Word egy úgynevezett WYSIWYG (What You See Is What You Get = Amit látsz, azt kapod)típusú szövegszerkesztő program. Ez azt jelenti, hogy az ilyen szövegszerkesztőknél ahogy a szöveget elrendezted az oldalon, azaz ahogy a monitoron látod, úgy fogod kinyomtatva is megkapni papíron is azt.
Minden szövegszerkesztő programnak képesnek kell lennie:
- új dokumentum létrehozására, mentésére
- már létező dokumentum behívására és módosítására
- a kész dokumentum nyomtatására
- kijelölt szövegrész törlésére, áthelyezésére, átmásolására
- az utoljára elvégzett néhány formázási művelet visszavonására
a Word további előnyei:
- minden más szerkesztő felismeri a formátumát
- a magyar nyelvű változat megbízható, és kellő anyanyelvi támogatással rendelkezik
- kezelése egyszerű és gyorsan megtanulható
- WYSIWYG típusó szövegszerkesztő
I. A Word ablaka:
Néhány nyomdai alapfogalom:
- betűk mérete: nyomdai pontban (pt) szokás megadni. Egy pont kb. 0,35 milliméter.
- sortávolság: li, sor egységben szokás megadni. Egy li = 12 pt, azaz 0,42 cm. Az 1 pica szintén 12 pt.
- A4-es lap: ez a leggyakrabban használt lap. Szélessége 210 mm, magassága 297 mm
II. „Helyes gépelési” szabályok:
Igazából a helyesíráshoz tartozik, de kézzel írott szövegek esetén nem olyan feltűnő azoknak a szabályoknak a be nem tartása, melyek a szavak és az írásjelek elhelyezését határozzák meg, emiatt ezeket a szabályokat kevesen ismerik jól. A legfontosabbak a következőek:
- A mondatközi és mondatzáró írásjelek és az előttük álló szó között nincs köz, szóköz; de a következő szó és az írásjel között van.
. , : ; ! ? |
- A gondolatjel mindkét oldalán szóköz van, kivéve, ha tagmondat határára esik, és utána kettőspont, vessző vagy pontosvessző kerül.
— példa —, |
- A szón belül álló kötőjel (ami nem egyenlő az elválasztójellel) mindkét oldalán közvetlenül a szóhoz kötődik; azaz nincs szóköz.
egy-két |
- A szórészismétlő kötőjel és a szó közé sem írunk szóközt.
név- és tárgymutató |
- A zárójelek és a zárójelbe tett rész között nincs szóköz, a zárójelen kívüli rész és a zárójel közé — a mondatközi és mondatzáró írásjelektől eltekintve — szóközt kell írni.
kötőjel (nem elválasztójel) hanem |
- Az idézőjelek használata a zárójelekével megegyező. Ügyeljünk arra is, hogy az idézőjelek („”) nem helyettesíthetők a ” jellel (a zoll jele; ejtsd: col), és az aposztrófok (“) sem a ‘jellel (a perc jele).
mondta: “a kocka el van vetve” és ekkor |
Kézzel írott szöveg esetén majdnem egyformák az elkülönítésre, összekapcsolásra használt jelek, de nyomtatásban fontos megkülönböztetni ezeket. Ikerszavaknál és szóelválasztásnál az elválasztójelet használjuk, névpárok, számpárok esetén a nagykötőjelet, míg gondolat közbeékelésére, párbeszédekhez a gondolatjelet. Nyomtatási képük szélességükben különbözik.
III. SZÖVEG BEGÉPELÉSE
Szöveg gépelése során a jobboldali margó elérésekor a következő sorban, ha teleírtunk egy oldalt, a következő oldalon folytatódik. Ezt automatikus sortörésnek, illetve oldaltörésnek nevezzük. Az automatikus oldaltörést pontozott vonal jelzi a képernyőn Normál nézetben. A dokumentum tagolása szükségessé teszi, hogy mi kezdjünk egy bekezdésen belül új sort, illetve a teljes oldal teleírása nélkül új oldalt.
- Új sort kezdünk a Shift+Enter billentyűk egyszerre történő lenyomásával. Ilyenkor a sor és az előző sor ugyanahhoz a bekezdéshez tartozik. Ezt használjuk pl. verssorok gépelésénél.
- Új bekezdést kezdünk, ha a logikailag összefüggő gondolatsort Enterrel zárjuk.
- Új oldalt kezdünk a Ctrl+Enter billentyűk együttes lenyomásával. Ezzel elkerülhetjük, hogy egy fejezetcím, vagy egy új bekezdés egy-két sora a lap aljára kerüljön.
- A Mindent mutat, minden látszik ikon „bekapcsolása” megmutatja az elhelyezett új sorokat, új bekezdéseket, új oldalakat.
IV. Szövegrészek mozgatása
Szövegszerkesztés során gyakran szükség van arra, hogy egyes szövegrészeket a dokumentumon belül áthelyezzünk, vagy átmásoljunk egyik helyről a másikra, mint azt a Paintben is tettük. Ez megvalósítható két alkalmazás között is pl. Paintből Wordbe és fordítva. Ehhez a Vágólapot használjuk. A Vágólap olyan tárolóeszköz (memóriaterület), amely ideiglenesen megőrzi a kimásolt vagy kivágott szöveget (képet), s onnan tetszőleges alkalommal beilleszthetjük a kurzor helyére. A kimásolt vagy kivágott rész mindaddig ott marad, amíg egy másik nem kerül a helyére, vagy ki nem kapcsoljuk a számítógépet.
Másolás esetén a szöveg az eredeti helyén is megmarad, de új helyre is átkerül. így legalább két helyen lesz megtalálható.
Áthelyezés esetén a szöveg az eredeti helyéről törlődik, és átkerül egy új helyre.
Másolás vágólap segítségével:
- Kijelöljük a szöveget egérrel vagy billentyűzettel.
- A Kezdőlap fül Vágólap csoportjának Másolás parancsával elhelyezzük a szöveget a Vágólapon. Régi Wordnél ( Szerkesztés menü Másolás parancsával ). Billentyűkombináció: Ctrl+C
- Tegyük a kurzort oda, ahová a szöveget szeretnénk beilleszteni.
- A Kezdőlap fül Vágólap csoportjának Beillesztés parancsával a kurzor mögé helyezzük a szöveget. Régi Wordnél (Szerkesztés menü Beillesztés parancsával ). Billentyűkombináció: Ctrl+V
Mozgatás vágólap segítségével:
- Kijelöljük a szöveget egérrel vagy billentyűzettel.
- A Kezdőlap fül Vágólap csoportjának Kivágás parancsával elhelyezzük a szöveget a Vágólapon. Régi Wordnél ( Szerkesztés menü Kivágás parancsával ). Billentyűkombináció: Ctrl+X
- Tegyük a kurzort oda, ahová a szöveget szeretnénk beilleszteni.
- A Kezdőlap fül Vágólap csoportjának Beillesztés parancsával a kurzor mögé helyezzük a szöveget. Régi Wordnél (Szerkesztés menü Beillesztés parancsával ). Billentyűkombináció: Ctrl+V
Feladat:
- Gépeljük be az alábbi szöveget! Majd mentsük el a saját mappánkba karakterformázás.doc néven!
Forrás:
Kasza János, Seressné Barta Ibolya, Simon Gyula, Weinémer Sándor: Informatika 7
You must be logged in to post a comment.