Hálózatok
20 évvel ezelőtt még úgy gondolták a számítástechnikai szakemberek, hogy a leghatékonyabb alkalmazási módja a számítógépeknek az, ha ún. számítóközpontokat hoznak létre. Az ebben levő nagy teljesítményű számítógép dolgozza fel a legkülönbözőbb helyekről érkező adatokat, és utána a feldolgozott adatok visszakerülnek (mágnesszalagon, floppyn stb.) az eredeti helyre. Ez a feldolgozás a számítógépek technikai fejlődése után elavulttá vált. Ma már ésszerűtlen, hogy minden adatot egyetlen helyen dolgozzanak fel, és a felhasználónak kelljen ezeket a számítógéphez elszállítani. Felmerült az a megoldás, hogy ezt a munkát sok önállóan működő, de egymással összekötött számítógép végezze el. Ezeket a rendszereket nevezzük számítógépes hálózatnak.
Természetesen az egyes gépek magukban is működhetnének, de a számítógépeket alkalmazó szervezetek (vállalatok, bankok stb.) számára előnyösebb, ha a különállóan működő gépek az adataikat egymással megosztják. Általánosabban tulajdonképpen itt a szoftver erőforrások megosztásáról van szó. A másik megfontolás az, hogy sokkal olcsóbb úgy üzemeltetni gépeket, ha a hardver erőforrásokat is (háttértárolók, nyomtatók stb.) megosztjuk közöttük. Manapság nagyon gyakran használt lehetősége a hálózatoknak az ún. elektronikus levelezés, amely segítségével az egyes, általában térben távol lévő felhasználók egymás számára információkat küldhetnek.
Ezeket a feladatokat a hálózat segítségével lehet megoldani. Ezzel az egyes számítógépek erőforrásait mintegy megtöbbszörözhetjük.
HÁLÓZATOK CSOPORTOSÍTÁSA
A hálózatokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk.
-
Az egyik szempont a hálózat mérete, kiterjedtsége:
LAN (Lan Area NetWork)
Helyi hálózat. Ez egy olyan számítógépes hálózat, amely általában egy intézményen belül működik, néhány épületre terjed ki legfeljebb.
MÁN (Metropolitan Area NetWork)
Városi hálózat. Több helyi hálózat összekapcsolásával jön létre.
WAN (Wide Area NetWork)
Kiterjedt hálózat. Országos, országok közötti, földrészek közötti zat, amely MAN-ok összekapcsolódásával jön létre.
Ilyen a Sulinet és az Internet is.
- A számítógépek alapvetően kétféleképpen köthetjük össze: Vezeték nélküli
Fénnyel és rádióhullámokkal valósítják meg az összeköttetést.
Vezetékes
Három elterjedt típusa van:
- Sodrott árnyékolatlan érpár (UTP). Két vezetékszál alkotja megfelelően összetekerve.
- Koaxiális kábel („koax”). A TV antennákhoz használt vezetékhez hasonló felépítésű.
– Üvegszálás kábel. Hajszálvékony üvegszál, aminek a belsejében a jeleket fény segítségével továbbítják.
- A hálózat felépítését, az egyes gépek összeköttetését topológiának nevezik: Sín-hálózat:
A munkaállomások egy vezetékre csatlakoznak, az adatátvitel is ezen a vezetéken történik. A vezetékre adott adat a teljes vezetéken végigfut, és az operációs rendszer biztosítja, hogy a megfelelő állomás is megkapja.
Előnyei: egyszerűen, gyorsan telepíthető, könnyű a hibakeresés, és viszonylag kevés kábel szükséges hozzá.
Hátránya: egy kábelhiba üzemképtelenné teheti az egész hálózatot.
Csillag-hálózat
Az egyes munkaállomások külön vezetékkel csatlakoznak egy elosztóhoz.
Előnye: Kábelhiba esetén csak egy állomás esik ki a munkából. Hátránya’. Rengeteg kábel kell hozzá.
Gyűrűs hálózat
Az állomások egy zárt görbe mentén helyezkednek el. A zárt kábelben egy ún. vezérlőjel állandóan körbejár, és az az állomás küldhet, illetve vehet át információt, amelyiknél a vezérlőjel éppen jár.
Hátránya, hogy nagyon érzékeny a kábel hibájára (a buszos hálózatokhoz hasonlóan).
Fa topológia
Az egyes gépek egy fa alakú szerkezet csúcsaiban helyezkednek el. Hátránya: Kábelhiba esetén az adott ág kiesik.
Vegyes hálózat
Az előző topológiák kevert alkalmazásáról van szó. Például: sín- és csillagtopológiák együttes alkalmazása.
A Sulinet programban szállított Internet laboratórium felépítése a következő:
Internet
You must be logged in to post a comment.