A szövegszerkesztés, a szöveggel, képekkel, táblázatokkal, adatokkal való művelet a mai világban nagyon fontos.
A szövegszerkesztés célja olyan szöveg megalkotása, amely:
- hűen tükrözi készítője mondanivalóját;
- nincsenek benne tartalmi és formai hibák;
- megjelenése esztétikus, tartalomhoz illő.
Vagyis a szöveg ne csupán papírra vetett betűhalmaz legyen, amin “át kell rágnia” magát olvasójának, hanem szerkesztett mű, mely szinte “elolvastatja magát”.
Régen írógéppel készítettek szöveget, de ennek nagyon sok hátránya volt. A mai programok előnyei az írógéppel szemben:
- a szöveg nem egyből kerül a papírra, így ha elrontunk valamit írás során, akkor nem kell eldobni a papírt, hanem egyből javítható a szöveg
- bármikor bármit javíthatunk a szövegben még nyomtatás előtt
- több fajta betűtípust, méretet, színt is használhatunk
- képeket, táblázatokat, alakzatokat is tehetünk munkánkba
I. Szövegalakító programcsoportok:
- Editorok: A szöveg csak beírható segítségükkel a számítógépbe. Lényegében jegyzetelő funkciójuk van, és vagy egyáltalán nem tudnak szöveget alakítani, formázni; vagy csak nagyon alap formázási tulajdonságaik vannak. Általában ezek a programok csak szöveggel képesek dolgozni. Képet, táblázatot, ábrát, stb. nem képesek kezelni, és használni. Példaprogramok: Jegyzettömb, WordPad, NotePad,
- Szövegszerkesztők: A szöveg formázására, alakítására is képesek. Képeket, táblázatokat, alakzatokat, stb. képesek kezelni. Irodai program, melyet iratok, dolgozatok, levelek, kis példányszámú, rövid lélegzetű írások elkészítésre használjuk. Példaprogramok: Word, Writer
- Kiadványszerkesztők: A szöveggel megtehetek bármit. Főleg újságok, magazinok, kiadványok elkészítéséhez használják. Pl.: Corel, Scribus, PagePlus Serif, Indesign, FrameMaker, QuarkXPress, Publisher
II. Egy oldal részei:
- margók
- szövegterület / szövegtükör
- élőfej / fejléc
- élőláb / lábléc
- lábjegyzet
Minden szöveg részekre bontható, és szövegszerkesztéskor ezekkel a részekkel teszünk valamit, így első dolgunk egyike lesz, hogy közelebbi ismeretséget kössünk ezekkel a részekkel. Elnevezésük ismerete azért elengedhetetlen, mert a programok is e neveket használják, ezekre hivatkoznak akkor is, ha kérdeznek, kérnek tőlünk valamit.
III. Szövegegységek:
- karakter (betű, szám, jelek): ezek egy szöveg legkisebb építő elemei.
- szó: több karakter egy szót alkot. A szavakat egymástól a szóköz karakter választja el. Azaz a szó két szóköz típusú karakter közötti rész.
- mondat: két mondatzáró írásjel közötti karaktersorozat.
- sor: legtöbbször a bal margótól a jobb margóig tartó karaktersorozat.
- bekezdés: két ENTER között lévő karaktersorozat. Bekezdésen belül új sort a Shift+ENTER billentyűk lenyomásával hozhatunk létre.
- szakasz: több tartalmilag összetartozó bekezdés alkotja.
- oldal: egy lapon a felső és alsó margó közötti rész.
- dokumentum: az elkészített, elmentett és netán kinyomtatott mű. Egyetlen karakter is lehet dokumentum, ha elmentettük.
IV. A szövegszerkesztés lépései:
- szöveg begépelése, bevitele: minden alakítás, formázás nélküli eredménye az úgynevezett nyers szöveg.
- mentés ( Ctrl+S )
- hibakeresés és javítás: eredménye az úgynevezett javított szöveg.
- mentés ( Ctrl+S )
- szöveg alakítása, formázása és tördelés: vagyis az igényeinknek megfelelő betűtípusok, betűméretek, sorigazítások, behúzások, szövegelosztás beállítása stb. Ez az egész munkánk végterméke, a kész mű.
- mentés ( Ctrl+S )
- szöveg nyomtatása
Azt, hogy éppen hová is írhatunk a szövegben, egy képernyőn villogó jel mutatja, a neve szövegkurzor.
V. Hogyan lehet mozogni a szövegben:
- egérrel oda kattintva, ahova menni szeretnék
- kurzormozgató billentyűkkel (nyilakkal)
- Home billentyűvel: sor elejére ugrik
- End: sor végére ugrik
- Page Up: egy képernyőnyit ugrunk fentebb a szövegben
- Page Down: egy képernyőnyit ugrunk lentebb a szövegben
- Ctrl+Home: a teljes dokumentum elejére ugrik
- Ctrl+End: a teljes dokumentum végére ugrik
VI. Kijelölés:
Ha egy szövegrészletet, képet, ábrát, stb. alakítani, formázni szeretnék akkor azt először ki kell jelöli! Az átalakítás helyének behatárolását nevezzük kijelölésnek.
A kijelölés módja szövegszerkesztőnként változhat, de közös az, hogy a kijelölendő rész elejét és végét kell meghatározni. A kijelölt rész, más néven blokk például látható módon elüt a képernyőn nem kiemelt szövegkörnyezettől.
A kezdő szövegszerkesztők gyakran esnek abba a hibába, hogy speciális dolgot szeretnének kijelölni — mondjuk egy mondat első és negyedik szavát. Csalódottan tapasztalják, hogy ez sehogyan sem sikerül. A kijelölt rész csak összefüggő szövegfolyam lehet, pl. egy sor vagy akár néhány egymás utáni szó, a 15-16. oldal stb.; nem ékelődhet a kijelöltek közé ki nem jelölt részlet. Nem eshet az előbbi csapdába az, aki tudja, hogy a szöveg összes betűje a memóriában libasorban egymás mögött sorakozik, és ennek egy szakasza jelölhető ki egyszerre.
Sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, ha tudjuk, hogy az újabb szövegszerkesztő programoknál a kijelölés kiemelt fontosságot kapott. Ha a szöveg egy részét megjelöljük, akkor azt, amit a jelölés után teszünk, a program megpróbálja a kijelölt rész módosításaként értelmezni. így például, ha a kijelölés után rákoppantunk valamelyik betűbillentyűre, akkor ezt egyes szövegszerkesztők kapásból úgy értelmezik, hogy a kijelölt rész helyett egy olyan betűnek kellene lennie a szövegünkben, következésképpen a kijelölt részben gépeitekre keresztet vethetünk, hacsak nincs egy visszavonó szolgáltatás, mellyel az utolsó műveletünk hatálytalanítható. (Csak kevés szövegszerkesztő engedi meg több módosítás egymás utáni visszavonását.) Ezeket rossz menüpont választásának kivédésére hozták létre a programok készítői.
Ha már nincs szükségünk a jelölésre, azt érdemes megszüntetni.
- karaktert: egér vonszolással, Shift + kurzormozgató billentyűkkel
- szót: u.a. karakter; egér duplakattintás a szón
- sor: u.a. karakter; sor előtt bal oldalt a margón kívül egyszer kattintok az egérrel
- bekezdés: u.a. karakter; bekezdés előtt bal oldalt a margón kívül kétszer kattintok az egérrel
- teljes dokumentum: u.a. karakter; bekezdés előtt bal oldalt a margón kívül háromszor kattintok az egérrel; Ctrl+A billentyűkombinációval
- képet, ábrát, alakzatot: egyszer kattintok a képre, vagy ábrára…
VII. „Helyes gépelési” szabályok_
Igazából a helyesíráshoz tartozik, de kézzel írott szövegek esetén nem olyan feltűnő azoknak a szabályoknak a be nem tartása, melyek a szavak és az írásjelek elhelyezését határozzák meg, emiatt ezeket a szabályokat kevesen ismerik jól. A legfontosabbak a következőek:
- A mondatközi és mondatzáró írásjelek és az előttük álló szó között nincs köz, szóköz; de a következő szó és az írásjel között van.
. , : ; ! ? |
- A gondolatjel mindkét oldalán szóköz van, kivéve, ha tagmondat határára esik, és utána kettőspont, vessző vagy pontosvessző kerül.
— példa —, |
- A szón belül álló kötőjel (ami nem egyenlő az elválasztójellel) mindkét oldalán közvetlenül a szóhoz kötődik; azaz nincs szóköz.
egy-két |
- A szórészismétlő kötőjel és a szó közé sem írunk szóközt.
név- és tárgymutató |
- A zárójelek és a zárójelbe tett rész között nincs szóköz, a zárójelen kívüli rész és a zárójel közé — a mondatközi és mondatzáró írásjelektől eltekintve — szóközt kell írni.
kötőjel (nem elválasztójel) hanem |
- Az idézőjelek használata a zárójelekével megegyező. Ügyeljünk arra is, hogy az idézőjelek („”) nem helyettesíthetők a ” jellel (a zoll jele; ejtsd: col), és az aposztrófok (“) sem a ‘jellel (a perc jele).
mondta: “a kocka el van vetve” és ekkor |
Kézzel írott szöveg esetén majdnem egyformák az elkülönítésre, összekapcsolásra használt jelek, de nyomtatásban fontos megkülönböztetni ezeket. Ikerszavaknál és szóelválasztásnál az elválasztójelet használjuk, névpárok, számpárok esetén a nagykötőjelet, míg gondolat közbeékelésére, párbeszédekhez a gondolatjelet. Nyomtatási képük szélességükben különbözik.
VIII. A Word ablaka:
Forrás:
Tóth Tamás: A szövegszerkesztés alapjai
Rozgonyi-Borus Ferenc; Dr. Kokas Károly. Informatika Számítástechnika, könyvtárhasználat 7
You must be logged in to post a comment.